Szent állatok és üldözöttek: a macskák rövid történelme

A házmacskáknak manapság több faja létezik.

A szakirodalom a „macska” megjelölést a macskafélék (Felidae) családjának minden tagjára szokta alkalmazni. Ez elsősorban azért van, mert a házimacskák elég közeli rokonságban vannak a nagyobb fajokkal: az oroszlánnal, a tigrissel, a párduccal vagy a hiúzzal. Sokak véleménye szerint nem is alkot külön fajt a házimacska, hanem az afrikai és az európai kontinensen élő vadfajok egyikének az alfaja. Mindenesetre manapság nagyon sokan választják a macskákat házi kedvencüknek, így a kutyák mellett az egyik legelterjedtebb háziállatnak számítanak. Ez azonban nem mindig volt így, hiszen a történelem során voltak időszakok, amikor szentként tekintettek rájuk, valamikor pedig üldözték őket. Az alábbi cikkünkben a macskák háziasításáról és a „történelmükről” lesz szó.

ELTE EKSZ hírei 17.hét

• Föld Napja Tatán
• Napenergiás aszaló
• Lombkomposztálás

A nagyvilág zöld hírei - 17. hét

• Az európai bölények megmentése
• A galambok tájékozódása
• Valóságshow madár módra
• Fehér kardszárnyú delfin

Amit a veszélyes hulladékról tudni kell

Egy 19. század végi ásatás során találták meg az
ókori egyiptomiak szemétlerakóját Kairótól 160 km-re.

A Földön mondhatni a civilizált ember megjelenése óta léteznek a hulladékok, amelyek többségében lebomlottak egy idő elteltével. Vannak arra is bizonyítékok, hogy évezredekkel ezelőtt élő őseink is égették a szemetet, vagyis amit nem tudtak már felhasználni. Ezek a hasznavehetetlen tárgyak azonban olyan anyagokból álltak, amelyeket a természet "szolgáltatott" nekik, így a lassú bomlási folyamat következtében nem szennyezték nagymértékben a környezetet. A szemét összetétele és szerkezete az ipari és a technikai forradalom után drasztikusan átalakult, hiszen teljesen új, részben mérgező anyagokat kezdtek el tartalmazni. Ezek akár évszázadok alatt sem képesek lebomlani, így nemcsak a környezetre, hanem az emberekre is veszélyt jelentenek. A 20. század második felében tehát megjelent a „veszélyes hulladék” fogalma. Sok mindent lehetne írni a veszélyes anyagokról, de e heti kiemelt témánk keretében ezek definíciójával és kockázati tényezőivel foglalkozunk.

ELTE EKSZ hírei 16.hét

• Kertrendezés
• XV. Mozdulj Soroksár!
• Ha a szelektív beszélni tudna
• Átalakult honlap
• Fontos információk a LEN-nel kapcsolatban

A nagyvilág zöld hírei - 16. hét

• Elevenszülő tyúk
• Kihalás szélén
• Három nemiszerve van a kenguruknak
• Békapusztulás

Természeti táj és környezetvédelem a két világháború közötti Magyarországon

A Lánchíd az 1920-as években.

A „környezetvédelem” szó a címben kicsit megtévesztő, mivel a tudatos környezetvédelem, mint intézményesült társadalmi tevékenység, Magyarországon csak az 1970-es években jelent meg. De még a fejlettebb országokban is csak az 1950-es évek végén kezdtek kibontakozni a zöld folyamatok, amelyeket már az emberek mindennapjait közvetlenül érintő környezeti károsítások hívtak életre. Ez leginkább a hirtelen bekövetkezett népességnövekedéshez, a gazdasági teljesítmények emelkedéséhez, az ipari és technikai forradalomhoz, valamint az urbanizáció káros hatásaihoz köthető. Ennek ellenére a környezetvédelemnek már 1918 és 1939 között is voltak kezdetleges megnyilvánulásai, amelyek az első világháború következményeire - a Monarchia felbomlására és a trianoni szerződés által kijelölt új államhatárok környezeti hatásaira - voltak visszavezethetők.

ELTE EKSZ hírei 14-15.hét

• Madárvándorlás

A nagyvilág zöld hírei - 14-15. hét

• A globális felmelegedés okai
• A Föld legmelegebb pontja
• Energiaültetvény
• Párolgó tavak hazánkban

Ausztria nemzeti parkjai

Elég sok tájképet nézegettem az elmúlt időben, és teljesen beleszerettem a nemzeti parkokba. A természetesség, a zöld növényzet, a tiszta víz, a friss levegő - ezek mind olyan dolgok, amelyek a városi életemből nagyon hiányoznak. Magyarország védett területeivel remélhetőleg elég sokan tisztában vannak, ezért úgy gondoltam, hogy utánajárok az egyik szomszédos országénak. A választásom Ausztriára esett, így ha esetleg valaki arra járna, ajánlom figyelmébe az osztrákok alábbi természeti csodáit.

ELTE EKSZ hírei - 13.hét

Sötétségbe borultak a közterületek is.

• A sötétség órája
• Szelektívgyűjtés az ELTE TÓK-on.

A nagyvilág zöld hírei - 13.hét

• Olajkatasztrófa két év távlatában
• Pandák népszámlálása
• Fogyhatunk a csokoládétól?
• Harcsafogási tilalom

Az eltűnt halak nyomában: környezetvédelmi propaganda a Táncoló talpak című animációs rajzfilmben

Az utóbbi években a filmek iránti érdeklődésem csökkent, ami annak tudható be, hogy nagyon nehéz jót találni belőlük. Lehetne sorolni a problémáimat, de nálam elsősorban az kerül be a nézhető mozifilmek kategóriájába, amelynek van valami mondanivalója a nagyközönség számára. Értékrendszerem alapján egy filmnek nemcsak a szórakoztatást kellene szolgálnia, hanem az ismeretterjesztést, az oktatást és a művelést is, hiszen könnyedebb módszerrel közvetíthet értékeket és információkat a társadalom számára. Ez különösen fontos a rajzfilmek esetében, mivel a gyerekek fogékonyabbak új eszmék befogadására. A múltkor elcsíptem a TV-ben a Táncoló talpak című, 2006-os animációs rajzfilmet, amelynek nemrég jelent meg a folytatása. Ekkor jutott eszembe, ennek szintén van üzenete: méghozzá egy környezetvédelmi témájú is. Így nem volt kétséges, hogy előbb-utóbb bekerül a kiemelt témák rovatába.

ELTE EKSZ hírei - 12.hét

• Kerttakarítás
• Túl a 600-on
• Pályázatíró tanfolyam

A nagyvilág zöld hírei - 12.hét

• Hőmérsékletváltozás a 21. században
• Durvuló fókavadászat Kanadában
• Vastagodik az ózonréteg
• Erdőirtás pillanatok alatt
• Valóságshow madarakkal

Nagyvárosi madárvédelem

Az ELTE EKSZ tevékenysége a környezetvédelem és a fenntarthatóság több területére terjed ki, ezek között az egyik alprogram a madárvédelem, amely az egyetemi intézmények kertjeinek madárbaráttá alakítását jelenti. Ez a városokban különösen fontos feladat, mivel a kisebb testű madarak számára problémákat okozhat a megfelelő minőségű és mennyiségű fészekalapanyag összegyűjtése és a táplálék beszerzése. Amíg a nagyobb madarak a fészkeiket a fákon, bokrokon könnyen elérhető ágakból készítik el, addig például a cinegék, a verebek vagy a pintyfélék rengeteg mohát, zuzmót, növényi szálat illetve madártollat használnak fel otthonuk megépítéséhez, ami egyáltalán nem egyszerű feladat. Ezeket az alapanyagokat csak hosszas keresgélés után tudják megtalálni, mialatt fokozottan kiszolgáltatottak a ragadozók számára és táplálkozni sem tudnak rendesen. Ezért gyakran mesterséges anyagokkal pótolják a hiányzó részeket, amelyek veszélyeket jelenthetnek a tollas állatok és utódaik számára.

ELTE EKSZ hírei - 11.hét

• Önkéntes nap a BTK-n
• Tikopia találkozó
• Videón a komposztmester tanfolyam!

A nagyvilág zöld hírei - 11.hét

• A legnagyobb természeti övezet
• Már csak 55 maui delfin maradt a Földön
• Sótűrő búza
• Békák New Yorkban

Pro és kontra - dohányfüstmentes törvény a gyakorlatban

Korábban már beszámoltunk a nemdohányzók védelmében 2012. január 1-től életbe lépett jogszabályról, amely többek közt a szórakozóhelyeken és a kocsmákban is megtiltotta a cigarettázást. Egyik csoporttársammal úgy határoztunk, hogy tartunk egy szemlét: hogyan zajlik a törvény megvalósítása, illetve milyen előnyei és hátrányai vannak az új határozatnak. Ennek érdekében egy nikotinfüggő dohányos és egy, a cigarettázást rendkívül gyűlölő személy bőrébe bújtunk. A következőkben a budapesti éjszakák tapasztalatait igyekeztük összegezni és összehasonlítani más európai országokkal, amelyek reméljük, tanulságosak lesznek az olvasók számára. Ezúton is köszönöm a segítséget H.Zs. szerzőtársamnak!

ELTE EKSZ hírei - 10.hét

• Rendezvények a közeljövőben
• Adó 1% a fenntarthatóságért

A nagyvilág zöld hírei - 10.hét

• Kétszínű alma
• Pusztító gombafertőzés tizedeli a banánfákat
• Pókinvázió
• Oxigén a Szaturnusz egyik holdján

Lángoló és szikrázó virágok: megdöbbentő fajok a növényvilágból

A világ tele van különleges növényfajokkal, amelyek szerkezeti felépítése vagy egyéb tulajdonságaik alapján eltérnek az átlagos típusoktól. A legtöbb közönséges növény azonos felépítésű: gyökérből, szárból és levélből áll, amelyhez néha virág, gumó vagy gyöktörzs is tartozik. Vannak azonban olyan fajok, amelyek esetében egyes alkotóelemek – gyökér vagy levél – hiányoznak. Őket nevezi a szakirodalom parazitáknak. Ezeken kívül egyéb érdekességeket is kínál a növényvilág, hiszen vannak feltámadó páfrányok, tűzveszélyes virágok és érintésre érzékeny növények is. A későbbiekben néhány különc növényfaj bemutatására kerül majd sor.

ELTE EKSZ hírei - 9.hét

• II. Eötvös Emléktúra
• Békamentés

A nagyvilág zöld hírei - 9.hét

• Magyar fa lett az Év Fája Európában
• Pingvinóriások éltek Új-Zélandon
• Ötezer éves sások az Alpokban
• Havazás a sivatagban - újabb érdekes eredmények a középkori éghajlatváltozásról
• Újabb vízproblémák - városok süllyednek Kínában

Misztikumok februárban: 29, 30 vagy 31 napos?

A Föld Nap körüli keringési ideje határozza meg az évek hosszát, ami pontosan 365 nap, 5 óra, 49 perc és 16 másodperc alatt következik be. Ennek a plusz időnek köszönhetően kerül be 4 évente a naptárba egy újabb nap február végére. De mivel ez 6 órával számol, így nem egészen pontos, ezért 100 évente nincs a naptárakban február 29-e (például nem volt 1700-ban, 1800-ban), azonban a 400-zal osztható években a korrigálás miatt létezik ez a dátum (ezért volt például 1600-ban és 2000-ben is). A lényeg, hogy jól meg van csavarva az egész történet, de a naptárreformoknak köszönhetően ma már pontosan vezetjük a napokat. Ez azonban nem volt mindig így, ugyanis más számítások alapján valamikor létezett február 30, és egyes legendák szerint február 31-e is.

ELTE EKSZ hírei - 8.hét

• 5 darab 5-ös
• Komposztmester tanfolyam
• Házi manufaktúra egy kollégiumban

A nagyvilág zöld hírei - 8.hét

• Tóra épített naperőmű
• Drasztikusan csökkent a sarkvidéki jégtakaró
• Feltámasztottak egy 31.000 éves virágot

A farkasok kihalása az európai országokban

A farkas (latinul Canis lupus) a kutyaféle ragadozók családjába tartozik. Egykoron a farkas számított a legelterjedtebb emlősállatnak a Földön, mivel csak a trópusi területeken nem fordult elő soha. Tápláléka változatos, hiszen többek közt bogyók, gyümölcsök, szöcskék, egerek és szarvasfajtákat is megeszik. Ennek köszönhetően méretben, színezetben és viselkedésben több alfaja alakult ki, amelyek között az apró sivatagi farkasok és a nagyobb sarkvidéki példányok is megtalálhatóak. A farkas volt az első állat, amit az ember kb. 15.000 évvel ezelőtt megszelídített, majd így fejlődött ki a kutya, az ember leghűségesebb háziállata. A farkasok egyedszáma a történelem folyamán azonban fokozatosan csökkent és több ország területéről véglegesen eltűntek.

ELTE EKSZ hírei - 7.hét

• Szelektív gyűjtés
• Pr-képzés
• Kukavizsgálat

A nagyvilág zöld hírei - 7. hét

• Szennyezett kínai vizek
• Legkisebb kaméleon

Ezt bekajáltuk! Egészséges életmód vs. mérgező haltermékek a hazai élelmiszerpiacon.

A mai rohanó világunkban az emberek nem sok időt szánnak arra, hogy rendesen étkezzenek és egészséges ételeket fogyasszanak. Nem beszélve arról, hogy a „tudatos vásárlás” jelensége sem jellemző a magyar emberekre. A társadalom fogyasztási szokásainál az is gondot okoz, hogy az anyagi körülmények miatt a családok gyakran nem engedhetik meg maguknak a minőségi ételek megvásárlását, így inkább az olcsóbb élelmiszereket választják, amelyek káros anyagokat tartalmazhatnak. Emellett az emberek nem sok időt szánnak arra, hogy alaposabban tájékozódjanak a termékek összetételéről a vásárlás során. Jelen cikkemben egy különleges halfajtáról és az abból előállított fagyasztott termékekről lesz szó, ami azért lehet érdekes számunkra, mert Magyarországon az utóbbi években emelkedett a halfogyasztás és néhány hazai üzlet árukínálatában is megtalálható az ominózus áru.

ELTE EKSZ hírei - 6.hét

• Fenntarthatóság ovisokkal

A nagyvilág zöld hírei - 6. hét

• Látás nélkül
• Ősapák és ősanyák
• Ezért csíkos a zebra?

A középkori éghajlatváltozás és a viking felfedezések összefüggései

A történelem folyamán az éghajlati viszonyok folyamatosan változtak Földünkön. A kutatók egyfajta ciklikusságot tudtak felállítani a meleg és hideg klímák között, és sikerült rekonstruálni a változásokat. Természetesen az éghajlat módosulásai nem az egyik napról a másikra, hanem hosszú évtizedek alatt mentek végbe, folyamatosan és fokozatosan. Jelen cikkemben ezekből szeretném kiemelni a 8. századtól kezdődő felmelegedést és annak következményeit a történelem menetében, legfőbbképpen a vikingek életére gyakorolt hatásait. De még mielőtt ebbe belekezdenék, szükségét érzem egy rövid áttekintésnek, amely az éghajlatváltozásokról szólna.

ELTE EKSZ hírei - 4-5.hét

• Félezredik
• Ciánszennyezés
• Jegyzetgyűjtés
• Légy Te is komposztmester!
• Madárvédelem

A nagyvilág zöld hírei - 4-5. hét

• Túlélők
• Kihalhatnak?
• Kiszáradás
• Állati erő

A környezetvédelem megjelenése az amerikai rap zenékben

A rap zene nem igazán terjedt el hazánkban, nem is nagyon tevékenykednek magyar előadók ebben a műfajban. Kétségtelen azonban, hogy az USA-ban a country mellett az egyik felkapottabb zenei stílus, mivel az amerikai társadalom könnyedén tud azonosulni a rapslágerekkel. A műfaj népszerűségének kedvez, hogy a rapperek gyorsan tudnak reflektálni aktuális eseményekre, amelyeket az amerikai-angol szleng nyelvezete tesz egyedivé, gyakran vulgáris kifejezések által. A rap zenék dalszövegei legtöbbször az amerikai társadalmi ellentéteket tükrözik, azonban valamivel később megjelentek az alternatív problémákra fókuszáló, ezen belül is a „greenrappereknek” nevezett csoport, akik a környezetvédelem ügyét is belevették alkotásaik tartalmába. A „zöld rapperek” megjelenése az 1990-es évek második felében következett be, azonban nagyobb népszerűséget, egy-két kivétellel, egyelőre nem tudtak elérni.

ELTE EKSZ hírei - 3.hét

•  16 TONNA FEKETE SZÉN, 40 TONNA SZELEKTÍV 
•  EDUCATIO
• TIKOPIA

A nagyvilág zöld hírei - 3. hét

• POPCORN
• TULIPÁN 
• MILKA UTÓDJA 

A nagyvilág zöld hírei - 2. hét

• Égi áldás
• Szivárog
• Legkisebb

ELTE EKSZ hírei - 2.hét

• Eötvös Loránd
• Nyílt nap a BTK-n
• Twitter

Ha a PET palack beszélni tudna...

Manapság egyre több településen és közintézményben nyílik lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre. Sajnos sok helyen nem megfelelő módszerrel történik a különböző anyagok gyűjtése, ezért most röviden átnézzük a legfontosabb tudnivalókat a PET palackokról és azok gyűjtési műveletéről, hogy valóban hozzájáruljunk környezetünk védelméhez!

A nagyvilág zöld hírei - 1. hét

• NEMDOHÁNYZÓK VÉDELMÉBEN
• ÚJ SZIGET SZÜLETETT

ELTE EKSZ hírei - 1.hét

• ELTE EKSZ számokban
• Újdonságok Facebookon
• Komposztmester tanfolyam

Mi lesz a karácsonyfák sorsa?

Évente közel hatszázezer fenyőfa válik hulladékká a karácsonyi ünnepek után csak Budapesten. Vízkereszt napja, vagyis január 6-a után a tradíciók szerint a családok többsége lebontja a karácsonyfát, de egyesek már hamarabb megteszik ezt. A fenyőfa ugyanis a meleg hatására hamar kiszárad, így elkezdi hullajtani a tűleveleit, ami miatt előbb kerül ki a lakásokból. A tűlevelű fák a magas gyantatartalmuk és a leveleik savas kémhatása következtében komposztálásra nem alkalmasak. A fenyőfa visszagyűjtése csak részben történik környezetkímélő módon és csak részben hasznosul, mint értékes hulladék.