2012. február 12., vasárnap

A nagyvilág zöld hírei - 4-5. hét

  • Túlélők
  • Kihalhatnak?
  • Kiszáradás
  • Állati erő

TÚLÉLŐK. A fehérfejű langur a világ 12 legsúlyosabban veszélyeztetett állatfaja közé tartozik, mivel az utóbbi fél évszádban az erdőirtások és az orrvadászat miatt populációjuk drasztikus mértékben csökkent. Az egyedül Délnyugat-Kínában honos élőlényből 2003-ban a Kuanghszi Csuang autonóm régióban összesen 598 egyedet számoltak össze. A régió erdészeti hivatalának napokban nyilvánosságra hozott közleménye alapján létszámuk már elérte a 937-et, ami reménykedésre ad okot a gondozóknak. A létszámbővülés nagyrészt annak köszönhető, hogy a majmok számottevő része azon a védett területen él, amelyet a regionális kormányzat hozott létre 2005-ben. A területet nemrégiben állami szintű természetvédelmi régióvá nyilvánították, vagyis még több energiát fordíthatnak a gondozók a majmok védelmére.

KIHALHATNAK? Kihalhatnak az ázsiai elefántok Szumátrán élő alfajai, ha nem történik nagyobb előrelépés védelmük érdekében a Természetvédelmi Világalap  (WWF) közleménye szerint. Erre a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) is felhívta a figyelmet, mivel az állatok eddigi "veszélyeztetett" minősítését "kritikusan veszélyeztetettre" módosította a szervezet, miután az elefántok elvesztették élőhelyeik 70 százalékát, populációjuk pedig felére, körülbelül 2400-2800-ra csökkent 1985 óta. A legfőbb veszélyt az erdőirtás jelenti, illetve az egykori erdőterületek agrárfelhasználása. Annak ellenére, hogy az állatfajt védetté nyilvánították Indonéziában, a problémát az okozza, hogy élőhelyeik nagy része a természetvédelmi övezeteken kívülre esik, így azok bármikor termőterületté alakíthatók. Egyébként az ázsiai elefántnak három népesebb alfaja ismert, ezek közé tartozik a szumátrai, amelyet alapvetően a füle és az eggyel több bordapárja különbözteti meg a többitől. 

KISZÁRADÁS. Kiszáradt Kína egyik legnagyobb tava, a Pojang-tó. A valaha 3500 négyzetkilométeres tó helyén ma már csak egy kiszáradt síkság és egy domb található, amely valaha pagoda szigete volt. A kiszáradás egyik oka a térséget körülbelül 60 éve sújtó szárazság, mivel a csapadék hiánya leginkább a tavat tápláló folyók vízgyűjtő medrére volt hatással. A másik indok az emberi beavatkozás, amelyet a kormány által még 2006-ban épített Három Szoros duzzasztógát szerkezete válthatott ki. A gát ökológiai egyensúlyra gyakorolt hatását rosszul mérték fel, még ma sem tudják pontosan a következményeit, de az biztos, hogy a kiszáradást felgyorsította. A Pojang-tó eltűnésével a régió gazdasági helyzete katasztrofálissá vált. Emberek ezrei vesztették el halászatból vagy szállításból származó megélhetésüket, de a halak eltűnésével a költöző madarak tápláléka is elveszett. Az emberiség számára intő jel lehet az állóvíz kiszáradása, hiszen hasonló sor válhat az egykoron még a Föld negyedik legnagyobb tavaként számon tartott Aral-tóra is. Ennek az 1960-as évekhez képest már csak a vízfelszín 10%-a található meg. A vizes élőhelyek világnapján a dél-amerikai Titicaca-tót nyilvánították veszélyeztetet területnek, mivel a népességnövekedés következtében megnagyobbodott szennyezés mennyisége, amely a vízminőség romlását, hosszabb távon pedig az élővilág kipusztulását eredményezheti.

ÁLLATI ERŐ. A gépesített fakitermelés helyett a lovas fakitermelést fogják alkalmazni a Nyíregyháza melletti, Natura 2000-es oltalom alatt álló, 370 hektáros Sóstói-erdőben. Az erdőben öt területen kezdődnek állománynevelési munkálatok, ahol a rossz állapotban lévő, vagy kiszáradt, balesetveszélyessé vált fákat vágják majd ki. Az elszállításra váró fákat, nagyobb rönköket traktor helyett lóval vontatják ki, míg az ágakat és gallyakat könnyen forduló, kétkerekű kocsikra rakva húzzák majd ki a területről. Ez a fakitermelési mód igaz, hogy lassabb és költségesebb, azonban környezetkímélőbb. Az erdő felső talajának rétegét a lóvontatású szállítás nem bolygatja meg annyira, mint a gépi, emellett pedig zaj-és károsanyag-kibocsátással sem jár. E módszerrel elsősorban a terület állatvilágát óvják meg.

Felhasznált források:

Képek elérhetősége:
Bejegyezte: dátum:
Címkék: , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)