A környezetvédelem megjelenése az amerikai rap zenékben

A rap zene nem igazán terjedt el hazánkban, nem is nagyon tevékenykednek magyar előadók ebben a műfajban. Kétségtelen azonban, hogy az USA-ban a country mellett az egyik felkapottabb zenei stílus, mivel az amerikai társadalom könnyedén tud azonosulni a rapslágerekkel. A műfaj népszerűségének kedvez, hogy a rapperek gyorsan tudnak reflektálni aktuális eseményekre, amelyeket az amerikai-angol szleng nyelvezete tesz egyedivé, gyakran vulgáris kifejezések által. A rap zenék dalszövegei legtöbbször az amerikai társadalmi ellentéteket tükrözik, azonban valamivel később megjelentek az alternatív problémákra fókuszáló, ezen belül is a „greenrappereknek” nevezett csoport, akik a környezetvédelem ügyét is belevették alkotásaik tartalmába. A „zöld rapperek” megjelenése az 1990-es évek második felében következett be, azonban nagyobb népszerűséget, egy-két kivétellel, egyelőre nem tudtak elérni.

Nem sokaknak csenghet ismerősen a 48 éves, New-York-i születésű Dr. Octogon, vagy elterjedtebb nevén a Kool Keith művésznév. A rapper első albumát 1996-ban jelentette meg Dr. Octagonecologyst címmel, amely elsősorban a szexuális töltete és a sci-fi elképzelései által vonult be a köztudatba. Azonban a számok sorai között a modern technológiai eljárások és kutatások kritikáját is megtalálhatjuk (pl. állatkísérletek elítélése). A valódi környezetvédelmet érintő albuma végül 2006-ban jelent meg The Return of Dr. Octagon címmel. Ezen a lemezen található meg a Trees című slágere, amelyben az esőerdők irtásával kapcsolatos környezetei károsodások (pl. oxigén csökkenése) jelennek meg. Emellett ott van még az Ants című száma, amiben arra emlékezteti az embereket, hogy ők is csak apró hangyák, mivel ez nézőpont kérdése. A legérdekesebb karikatúrát A Gorilla Driving a Pick Up Truck névre keresztelt dal adja, amelyben a szerző megfogalmazza misszionáriusi küldetését is. A környezeti veszélyekkel kapcsolatos figyelmeztetését nem hallják meg az emberek, mivel a címben szereplő gorilla megakadályozza ezt.

A „greenrapperek” fiatalabb generációját a Pennsylvaniából származó, 26 éves Asher Roth képviseli, aki első slágerével, az I Love College-al szerzett magának népszerűséget az Észak-Amerikai kontinensen. Ő már kifejezetten csak a környezetvédelemmel foglalkozó mixtapet dobott a lemezpiacra 2008-ban, amely a The GreenHouse Effect Vol. 1 címet kapta. A lemezen olyan nagy nevekkel kollaborált együtt, mint Kanye West, Timbaland vagy Will.I.Am, akiknek köszönhetően nagy népszerűséget szerzett magának az USA-ban. Az album utolsó száma a Stopwaitingontheworldtochange címre hallgat, amelyben a Grammy-díjas John Mayerrel működik együtt. A zene már a címével is hirdeti, hogy mi a propagandisztikus szerepe, a szövegben pedig a környezetvédelem átfogó problémáit ecseteli a két előadó. Asher Roth egyébként 2012-ben fogja piacra dobni a mixtape folytatását, amellyel a környezetvédelem elsőszámú zenei zászlóhordozójává válhat napjainkban.

A két, „zöld albummal” is rendelkező rapper mellett vannak olyan zenészek is, akik egy-egy szám erejéig emlékeznek meg napjaink egyik legjelentősebb problémájáról. Az egyik ilyen előadó Mos Def, aki karrierje elején rögzített környezetvédelmi témákat boncolgató számokat. Ilyenek például A Tree Never Grown, a Habitat (1999) és a New World Water (1999) című száma. A 38 éves rapper 2012 tavaszára tervezi új, teljesen zöld albumát piacra dobni Talib Kweli együttműködésével, amellyel visszatérne gyökereihez.

Végezetül pedig érdemes megemlíteni a manapság nemzetközileg elismert együttest, a Black Eyed Peas-t, akik nemzetközi karrierjüket éppen a környezeti problémákhoz is köthető slágerüknek, a 2003-ban kiadott Where Is The Love?-nak köszönhetik. Igaz, hogy az együttes a dalszövegben a világ összes dilemmájára felhívja a figyelmet, így a természeti pusztulásra történő utalás mindösszesen néhány sorban jelenik meg.

A környezetvédelem nehézségei, pár éves megszakítással tehát újra népszerű témákká váltak a rapzenék szövegeiben, amely rendkívül dicséretes tényező. Reméljük, hogy a közeljövőben más zenei stílusok esetén is hasonló tendenciák fognak kibontakozni, mivel a zenék propagandisztikus célzatukkal könnyedén fel tudják hívni a figyelmet Földünk problémáira.