- Látás nélkül
- Ősapák és ősanyák
- Ezért csíkos a zebra?
LÁTÁS NÉLKÜL. Szem nélküli skorpiót fedeztek fel tudósok egy vietnami üreg falán, amelyek sápadt színűek és sötét barlangokban élnek (mintha látnák is az élőhelyüket). Wilson Laurenco, a Párizsi Természettudományi Múzeum munkatársa és Dinh-Sac Pham, a Vietnami Tudományos és Műszaki Akadémia alkalmazottja az állatot a Comtes Rendus Biologies című szaklapban ismertette a publikummal. A kutatók, utalva az állat megtalálási helyére, a Vietbocap thienduongensis névre keresztelték az állatot. A skorpióra ugyanis a Phong Nha-Ka Bang nemzeti parkban lévő Thien Duon-barlangban találtak rá.
ŐSAPÁK ÉS ŐSANYÁK. Feltételezhetően megtalálták a világ legősibb állatait a Namíbia északi részén elterülő Etosha nemzeti parkban. Nem valami nagydologra kell gondolni, csak egy porszemnyi nagyságú, nedvesség felszívására képes és lyukakkal ellátott szivacsra. A szivacsfélék felfedezése a szakemberek véleménye szerint átírhatja az állatok fejlődésének történetét. A kövületek alapján a tudósok azt a konzekvenciát vonták le, hogy az élet ezen formája az eddig vélt 600-650 millió évnél jóval korábban megjelenhetett a Földön. A kutatócsoport hipotézise szerint az afrikai ország más területein is találtak hasonló leleteket, amelyek közül a legősibb 760 millió éves.
EZÉRT CSÍKOS A ZEBRA? A kutatók között már több évtizede zajlik a vita arról, hogy miért alakultak ki a zebrák csíkjai. Most magyar és svéd tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a csíkok arra szolgálnak, hogy távol tartsák a zebráktól a vérszívó rovarokat, amelyeket az eltérő fényvisszaverés tesz lehetővé. A nemzetközi kutatócsoport egyik tagja, a svéd Susanne Akesson elmondta a vizsgálatuk részletes menetét. Eleinte barna, fekete és fehér szőrű lovakat tanulmányoztak, és azt tapasztalták, hogy a barna és a fekete szín vízszintesen polarizálja a fényt, ami miatt nagyon hívogató a legyek és más rovarok számára. A fehér szőr ezzel szemben nem polarizáltan veri vissza a fényt, ezért kevésbé vonzza a rovarokat. A kutatócsoport ezután a zebrákat kezdte tanulmányozni. Ehhez különböző mintázatú lómodelleket használtak fel egy magyarországi tanyán, amelyek fekete, fehér, pöttyös és különböző csíkos mintázatúak voltak. Ezekre légypapírt tettek, hogy ezáltal megfigyelhessék, hány rovarnak tetszik az adott lómodell mintázata. Az eredmény azt mutatta ki, hogy a csíkos, vagyis a zebrához leginkább hasonló lómodellre ragadt a legkevesebb légy. Matthew Cobb, a manchesteri egyetem evolúciós biológusa szerint a kísérlet lenyűgöző volt, de továbbra sem zárta ki a zebrák csíkjaival kapcsolatos egyéb elképzeléseket. Kritikájának középpontjában az a kérdés állt, hogy a szőrzet mintájának megváltozása miért nem következett be a szamarak és a lovak esetében.
Felhasznált források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése