- Magyar fa lett az Év Fája Európában
- Pingvinóriások éltek Új-Zélandon
- Ötezer éves sások az Alpokban
- Havazás a sivatagban - újabb érdekes eredmények a középkori éghajlatváltozásról
- Újabb vízproblémák - városok süllyednek Kínában
Magyar fa lett az Év Fája Európában: Az Európai Év Fája versenyt immár második alkalommal rendezték meg az Environmental Partnership alapítványok, a Cseh Környezetvédelmi Alap és Csehország Környezetvédelmi Minisztériumának támogatásával. Hét európai fa közül a Somogy megyei Felsőmocsolád 400 éves hársfája nyerte el az első érmet, és ezzel az interneten szavazók döntése alapján az Európai Év Fája díjat. Az öreg fa végig fölényesen vezetett a versenyben, végül pedig 11 158 szavazattal nyerte meg a február 29-ig tartó versenyt. A második helyet 1300 szavazattal lemaradva a köpeci (Capeni, Románia) szil, míg a harmadik helyet, hatezer vokssal, a bulgáriai "Kívánságfa" szerezte meg. A végső fordulóba azok a növények kerültek be, amelyek egyrészt saját hazájukban a közönség segítségével elnyerték az Év Fája címet, másrészt pedig érdekes, különleges történet fűződik hozzájuk. A legenda elmondása szerint a felsőmocsoládi hárs mágikus hatalmával védelmezi az őt körülölelő erdőt. A fa történetét a környékről származó Bánó család őrizte meg, akiknek máig élő hagyománya, hogy legfiatalabb tagjaikat bemutatják a hársnak. További részleteket (fák történeteit, adatait) a www.treeoftheyear.org című internetes oldalon tudják elolvasni magyar nyelven az érdeklődők.
Pingvinóriások éltek Új-Zélandon: A Kairuku-pingvin, vagyis egy ma már nem élő óriáspingvin maradványait sikerült rekonstruálni a napokban Új-Zéland partjainál. A madár első nyomait még 1977-ben tárta fel a Déli-szigeten Ewen Fordyce, az Otago Egyetem paleontológusprofesszora, aki a kutatásait ezzel nem hagyta abba. 2009-ben a professzor meghívására Dan Ksepkát, az Észak-Karolinai Egyetem paleontológusa is csatlakozott az ásatásokhoz, amelyek az elmúlt hetekben értek el jelentős sikereket. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a madár 1,3 méteres termetével sokkal magasabb volt, mint a jelenkori legnagyobb pingvin, a császárpingvin, amely csak az 1 métert éri el. Az ősmadár testsúlyát 60 kg-ra becsülték a paleontológusok, amely a kétszerese a császárpingvinének. Ewen Fordyce véleménye szerint a madár nagyobb testalkata alkalmazkodási mechanizmusként fejlődött ki, amelynek révén nagyobb távokat volt képes leúszni, illetve mélyebbre tudott merülni a tengerekben élelem után kutatva. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy miért haltak ki, de az elsődleges feltételezések az éghajlatváltozást, illetve a ragadozókat nevezik meg indokként. A jelenkori pingvinfajoknak specifikus élőhelyeik vannak, de a paleontológusok szerint az őskori Új-Zélandon a különböző pingvinfajok egymás mellett élhettek.
Ötezer éves sások az Alpokban: Akár ötezer évesek is lehetnek azok az alpesi vidékeken honos sásfélék egyes példányai, amelyet bázeli kutatók molekuláris ujjlenyomat segítségével vizsgáltak meg a napokban. Ez egyébként a rekordot jelentené a lágyszárú növények között, mivel fák között már találtak idősebb példányokat (például 10-12 ezer éves matuzsálemeket), de lágyszárú növényeknél erre még nem volt precedens. Jürg Stöcklin, a Bázeli Egyetem botanikai intézetének kutatója kollégájával, Lucienne de Witte-tel az Alpokban, a Kárpátokban, valamint Lappföldön honos, úgynevezett klónnövényeket vizsgálta meg. Ezek jellegzetessége az ivaros és ivartalan szaporodásra való képesség. Hajtásaiknak köszönhetően a növények egy-egy példánya képes hatalmas területeket benépesíteni, és az idős kort is elérni. A vizsgált egyedek közül a legidősebbek több száz évesek voltak, de a számítások szerint egy sásféle maximális kora akár ötezer év is lehet. A kutatók tanulmánya rámutat arra, hogy a populációknak a hosszú életet a folytatólagos ivaros szaporodás garantálja. Na, akkor túrára fel és tessék megtalálni azokat az ötezer éves sásokat…!
Havazás a sivatagban - újabb érdekes eredmények a középkori éghajlatváltozásról: Korábban már foglalkoztunk kiemelt témánk keretében a középkori éghajlatváltozással, azon belül is a 10. században kezdődő felmelegedéssel (akit érdekel részletesebben a jelenség és lezajlása, kattintson ide). A kutatás azonban most újabb fázisába érkezett, hiszen spanyol tudósok 9-10. századi arab kéziratok bevonásával igyekeznek megvizsgálni az időjárási szélsőségeket. Az Extremadurai Egyetem dolgozói iszlám történetírók, illetve földrajztudósok (például El-Jakubi, Muhammad ibn Jarir al-Tabari vagy Izz ad-Dín Ibn al-Aszír) 816 és 1009 közötti időszakból származó feljegyzéseit elemezték. A korabeli dokumentumok főleg társadalmi, politikai és vallási események bemutatására törekednek, de természetesen a szerzők megemlíthették a szokatlan időjárásra vonatkozó észrevételeiket, főleg ha az egy jelentős esemény kimenetelét befolyásolta. Az éghajlatra vonatkozó információk javarészt szárazságra és árvizekre tesznek említést, de ritkán jégverésről, a folyók befagyásáról vagy havazásról is tudósítanak. A feljegyzésekből megtudható, hogy a 10. század folyamán gyakori lett a szokatlanul hideg időjárás a térségben, amely keretében 908-ban, 944-ben és 1007-ben tapasztalhattak Bagdad városának lakói havazást. Összehasonlításképpen: a modern időkben egyetlen bagdadi havazás ismert, az is 2008-ból. A kutatók abban bíznak, hogy a régi idők éghajlatváltozásai segítenek megérteni a jelenlegi klimatikus viszonyokat.
Újabb vízproblémák - városok süllyednek Kínában: Két héttel ezelőtt számoltunk be arról, hogy több kínai város vízhiánnyal küszködik a vizek szennyezettsége következtében (a cikk megtekintéséhez kattintson ide). A helyzet ennél súlyosabb, mivel a pekingi föld és természeti erőforrások minisztériumának közlése szerint a föld alatti talajvíz pazarló, túlzó felhasználása eredményeként több mint ötven város - többek közt Peking, Sanghaj, Hangcsou vagy Hszian - indult süllyedésnek az országban. A vizek kitermelésének menetét az elmúlt harminc év iparosítása, építkezési kedve és a népességszám növekedése gyorsította fel. A városok süllyedése egyébként nem új folyamat Kínában: Sanghajban már az 1970-es évek óta próbálkoznak a víz visszapumpálásával a jelenség ellen fellépni (a település 1921 és 1965 között 2 métert süllyedt!!!), az észak-kínai Tiencsinben pedig 1985 óta korlátozzák a talajvíz-kitermelést, amelynek köszönhetően a süllyedés éves mértékét 80 milliméterről 20 milliméterre sikerült csökkenteni. A probléma orvoslására a kínai központi vezetés egy ötéves tervet fogadott el, amelyben a Jangce-folyó deltáját és az észak-kínai-síkságot nevezték meg a legveszélyeztetettebb területekként. Kínában is ideje lenne már egy kis környezettudatosságot tanulni, illetve belevinni a politikába, mert ennek nem lesz jó vége…
- http://index.hu/tudomany/tortenelem/2012/03/02/a_felsomocsoladi_oreg_hars_az_ev_faja_europaban/
- http://hvg.hu/Tudomany/20120302_magyar_fa_ev_faja
- http://index.hu/tudomany/2012/02/28/oriaspingvinek_eltek_uj-zelandon/
- http://hvg.hu/Tudomany/20120228_pingvin_fossziliak_maradvanyok
- http://index.hu/tudomany/2012/02/28/otezer_eves_sasok_az_alpokban/
- http://hvg.hu/Tudomany/20120228_alpok_sasok
- http://index.hu/tudomany/klima/2012/02/28/kozepkori_arab_keziratok_segitsegevel_kutatjak_a_klimavaltozast/
- http://hvg.hu/Tudomany/20120228_arab_irasok_idojaras
- http://index.hu/tudomany/kornyezet/2012/02/27/tobb_tucat_varos_sullyed_kinaban/
- http://hvg.hu/Tudomany/20120227_kina_sullyedo_varosok
- http://www.ng.hu/Root/Sites/NationalGeographic/Foto/Cikkkepek/2012/02/0203_fa/Magyarorszag_Felsomocsoladi_oreg_hars2.jpg
- http://static1.origos.hu/i/0706/20070628csaszarpi.jpg
- http://www.tananyag.almasi.hu/krez/a_vizpart/noveny/sas/zsombek_sas.jpg
- http://m.blog.hu/me/meteo21/image/ho_bagdad_cimlap.JPG
- http://www.chinaodysseytours.com/shanghai-tour/images/shanghai-budget-tour-1.jpg
- http://m.blog.hu/ma/magyarszotar/image/Bagdad.jpg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése