A világ tele van különleges növényfajokkal, amelyek szerkezeti felépítése vagy egyéb tulajdonságaik alapján eltérnek az átlagos típusoktól. A legtöbb közönséges növény azonos felépítésű: gyökérből, szárból és levélből áll, amelyhez néha virág, gumó vagy gyöktörzs is tartozik. Vannak azonban olyan fajok, amelyek esetében egyes alkotóelemek – gyökér vagy levél – hiányoznak. Őket nevezi a szakirodalom parazitáknak. Ezeken kívül egyéb érdekességeket is kínál a növényvilág, hiszen vannak feltámadó páfrányok, tűzveszélyes virágok és érintésre érzékeny növények is. A későbbiekben néhány különc növényfaj bemutatására kerül majd sor.
Az egyik legismertebb a Magyarországon és egész Európában elterjedt félparazita, örökzöld növény a fehér fagyöngy (Viscum album), amely a szantálfafélék családjába tartozik. A fehér fagyöngy nem rendelkezik gyökerekkel, ezért általában különféle fákon – az almafa, a nyárfa, a fűzfa, az akácfa – telepszik meg, ahonnan begyűjtheti a vizet és az oldott ásványi anyagokat. Leveleinek köszönhetően képes a fotoszintetizálásra, ezért nevezik félélősködőnek. A virágjai télen nyílnak ki és február-márciusban termékenyülnek meg, amelyhez madarak segítsége szükséges. A fagyöngyökhöz rengeteg ókori mitológiai utalás kapcsolódik és egyike a legősibb idők óta alkalmazott népi gyógyszereknek. Az utóbbi időszakban a gyógyszeripar használja fel gyógyászati készítmények előállítására, amelyet ízületi betegségeknél, az immunrendszer erősítésére illetve fájdalomcsillapítóként használnak. Ezen kívül napjainkban is folynak laboratóriumi vizsgálatok, amely során rák elleni orvosságként próbálják alkalmazni a fagyöngyöt.
A Polypodium polypodioides, a mi édesgyökerű páfrányunk amerikai rokona szokatlan módon alkalmazkodott a hűvös és csapadékszegény éghajlati viszonyokhoz. Az év legnagyobb részében az erős napsütés következtében a páfrány csak barna, hervadt levélkupacnak látszik. Azonban egy kis víz hatására a barna csomók kigöngyölődnek, a levelek pedig zöldszínűek lesznek és szétterülnek. A csapadékos idő elmúltával a növény újra felveszi barna formáját, amivel védekezni tud a könyörtelen napfény ellen.
A következő érdekes növényünk a nagy vagy kőrislevelű ezerjófű (Dictamnus albus), amely a nyíltabb és melegebb erdeinkben található meg, de a kertekben is könnyen termeszthető. A Magyarországon védett státuszt kapott növény sok illóolajat tartalmaz, ami napos időben erőteljesen párolog. Elég egyetlen gyufaszál, ami ezt az anyagot képes begyújtani, így egy pillanatra az egész virág képes lángba borulni. Ennek a hatásnak tudható be, hogy sokan azonosítják ezt a növényt a bibliai „égő csipkebokorral”. (A növény égéséről ide kattintva tekinthet meg videót.) Másik különleges növény az Angliában és Franciaországban, nálunk a Dunántúlon ritkán előforduló vizitorma (Nasturtium officinale), amelynek virágjai egyes jelentések szerint szikrákat szórnak vagy fényvillanásokat keltenek. A legendás jelenségek valószínűleg a levegő sztatikus elektromosságával vannak összefüggésben, észlelésükkor rendszerint fülledt, meleg idő a jellemző.
Egyes növényfajok az érintésre érzékenyek, vagyis ha hozzányúlunk, akkor összehengeredik vagy lekonyul. Ezek közül az egyik leghíresebb a mimóza (Acacia dealbata), amelynek egytized másodperc is elég ahhoz, hogy összezárja leveleit. Néhány másodperc alatt az egész növény képes lekonyulni, amit egy gyönge érintés által kiváltott elektromos impulzusok váltanak ki. Ezt nevezzük szeizmonasztikus mozgásnak.
Látható tehát, hogy növényvilágunk tele van különleges fajokkal, amelyek közül a ragadozó növényeket vagy a különleges kaktuszokat nem is említettük e cikkünkben. Érdemes tehát körülnéznünk egy-egy erdei séta alkalmával, hiszen lehet, hogy egy szokatlan növénybe botlunk utunk során. Emellett fokozatosan figyeljünk a növényvilág tagjaira is, hiszen látható, hogy egyes fajok ezek közül is védettek, és a biológiai diverzitás fenntartása érdekében óvnunk kell őket!
Felhasznált források:
- http://www.balintgazda.hu/aktualis-kert/december/eloskodik-es-gyogyit-a-magikus-fagyongy.html
- http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9r_fagy%C3%B6ngy
- http://en.wikipedia.org/wiki/Pleopeltis_polypodioides
- http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyezerj%C3%B3f%C5%B1
- http://en.wikipedia.org/wiki/Nasturtium_officinale
- http://www.viragcenter.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=289:a-kis-erzekeny-mimoza&catid=23:kueloenleges-noevenyek&Itemid=26
- Meghökkentő növények. In: Tudás fája. Állatok, növények rész, 519-522. o.
- http://www.gyogynoveny.lapok.eu/media/images/5/image/fuzfakereg1.jpg
- http://karacsonyvaro.hu/wp-content/uploads/2011/10/fagyongy.jpg
- http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/8f/Polypodium_polypodioides,_Loxahatchee.JPG
- http://www.fusz.hu/uploadpic/ezerjofu.jpg
- http://hg.hu/upload/images/photos/000/044/284/mimoza.jpg
- http://www.lugositas.info/files/image/Supergreens%20%C3%B6sszetev%C5%91i/47%20v%C3%ADzitorma%202.jpg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése