A nagyvilág zöld hírei - 17. hét

• Az európai bölények megmentése
• A galambok tájékozódása
• Valóságshow madár módra
• Fehér kardszárnyú delfin

AZ EURÓPAI BÖLÉNYEK MEGMENTÉSE: Április végén két nőstény és egy hím európai bölénnyel bővült ideiglenesen a Budakeszi Vadaspark állatállománya. A bölények Lengyelországból érkeztek az Európai Bölény Fajmegmentő program keretében, így a gondozók azt remélik, hogy szaporodni fognak. A parkban egyébként már eddig is éltek kaukázusi bölények, azonban a most érkezett állatok tiszta vérvonalú példányoknak számítanak. 

Az európai és amerikai bölények nagyon közeli rokonok,
 így akár egymás között is kereszteződhetnek.

A középkori krónikák tanúsága szerint az európai bölény Közép- és Kelet-Európa egyik legelterjedtebb állatának számított. Azonban a rendszeres vadászat következtében állománya a XVIII-XIX. századra jelentősen lecsökkent. Magyarországon 1814-ben, a kontinensen pedig 1927-ben, a Szovjetunióban lőtték le az utolsó vadon élő példányt. Akkor már csak 50 egyed maradt a fajból a különböző állatkertekben. Lengyel kezdeményezésre, 1951-ben kezdődött az állatok visszatelepítése a vadonba. Az akkori 12 példány elszaporodott és ennek köszönhetően ma Lengyelország, Oroszország, Fehéroroszország, Litvánia, Ukrajna és Kirgizisztán természetvédelmi területein mintegy 3000 példány él a szabadban. Hazánkban a Budakeszi Vadasparkon kívül a Nyíregyházi Állatparkban lehet európai bölényekkel találkozni, 2008-an pedig Füzérkomlósra is telepítettek öt példányt egy magán vadaskertbe.

A postagalambokat a lábukra illesztett gyűrűről lehet
a legkönnyebben felismerni.

A GALAMBOK TÁJÉKOZÓDÁSA: A legújabb kutatások szerint a Föld mágneses mezejének segítségével tájékozódnak repülés közben a galambok. Ezt egy sötét szobában létrehozott mesterséges mágneses mező segítségével próbálták bizonyítani a tudósok. A kísérletek során a madarak agyi aktivitását mérték meg, amely során azt tapasztalták, hogy a belső fülben található egyensúlyért és tájékozódásért felelős vesztibuláris rendszer idegsejtjei a mező irányának változásától adtak információt. A kísérletek azt igazolták, hogy a madarak sejtjei képesek kódolni a mágneses mezők irányáról, intenzitásáról és polaritásáról szóló információkat, amelyeket nem csak iránytűként, hanem a pozíciójuk meghatározásra és iránymérésre is használnak a galambok.

A galambok kitűnő tájékozódási képességét már az ókorban felismerték az emberek, így a távíró megjelenéséig az ezekkel a madarakkal történő üzenetküldés számított a leggyorsabbnak, de egyben a legbizonytalanabbnak is. A szirti galambokból háziasított postagalambokat még az első és a második világháborúban is használták üzenetküldésre.

A kerecsensólyom Európában és Ázsiában honos madár.

VALÓSÁGSHOW MADÁR MÓDRA: Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Bükki Nemzeti Parki Igazgatóság, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) együttműködésének köszönhetően egész nap figyelemmel követhető egy kerecsensólyom pár élete az interneten. A történet április végétől vált izgalmassá, hiszen – kicsit késve – kikeltek a fiókák is. Egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy hány fióka maradt életben, ugyanis a szülők felváltva őrzik a fészek biztonságát.
A „madár-valóságshow” célja az eddigi kerecsensólymok érdekében tett védelmi munkára való felhívás volt. E faj hazai állománya az 1980-as évekre csökkent le drasztikusan, akkor körülbelül 30 párra becsülték a méretét. A folyamatos munkálatoknak köszönhetően lassan, de biztosan növekszik az állomány, így ma már a kontinensen, Magyarországon a második legmagasabb a kerecsensólymok száma. 

FEHÉR KARDSZÁRNYÚ DELFIN: A kutatók először találtak vadon élő, felnőtt és teljesen fehér színű kardszárnyú delfint a Kamcsatka-félsziget közelében. Orosz kutatók az orkát Icebergnek nevezték el, aki a becslések szerint körülbelül 16 éves lehet és teljesen egészséges. Egyelőre nem tudni, hogy a szokatlan pigmentáció-hiányt mi okozza, de időnként megfigyelhetőek a különböző bálnafajoknál fehér példányok. A kardszárnyú delfinek között eddig csak fiatal albínó egyedeket ismertek a kutatók, amelyek közül az egyik 1972-ben pusztult el egy kanadai akváriumban genetikai betegség következtében.

Egyelőre ilyen fotót állnak rendelkezésre a fehér orkáról.

A kardszárnyú delfinek másik elnevezése a latin nevéből származó „orka”, amely mellett a köznyelvben helytelenül terjedt el a gyilkos bálna kifejezés. Az orkákról tudni kell, hogy 15 éves koruk körül érik el a teljes kifejlettséget, ennek ellenére egész életükben anyjuk közelében maradnak. A kardszárnyú delfin ma is viszonylag elterjedt faj, állományát 100 ezer példányra becsülik. A cetvadászat őket is érintette, bár más fajoknál kisebb mértékben. Ma már nem a vadászat jelent veszélyt rájuk nézve, hanem a vizek növekvő szennyeződése és táplálékaik túlzott lehalászása. 1985-től sikeresen szaporítják őket az állatkertekben is.

Felhasznált források:

• http://hu.wikipedia.org/wiki/Kardsz%C3%A1rny%C3%BA_delfin
• http://index.hu/tudomany/2012/04/23/albino_kardszarnyu_delfint_talaltak/
• http://index.hu/tudomany/2012/04/26/kikeltek_a_turulfiokak/
• http://hu.wikipedia.org/wiki/Kerecsens%C3%B3lyom
• http://hvg.hu/Tudomany/20120427_galambok_tajekozodas_kutatas
• http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zigalamb#Postagalamb
• http://hu.wikipedia.org/wiki/Postagalamb#T.C3.B6rt.C3.A9nete
• http://hvg.hu/Tudomany/20120427_bolenyek_budakeszi_vadaspark
• http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6l%C3%A9ny
• http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_b%C3%B6l%C3%A9ny#Term.C3.A9szetv.C3.A9delmi_helyzete

Képek forrása:

• http://www.netambulancia.hu/img/upload/kepek/3868/1249545064_mti_1330_2.jpg
• http://www.postagalamb.hu/img/galambok-esznek.jpg
• http://www.greenmania.eu/static/pictures/objects/thumb450x600/0/6534.jpg
• http://kep.index.hu/1/0/283/2839/28399/2839960_99ccc44f50da41bc3bfb72c5fe4351aa_wm.jpg
• http://www.bhm.hu/%C9rdekess%E9gek/images/oceanok/kardszarnyu2.jpg