A nagyvilág zöld hírei - 14-15. hét

• A globális felmelegedés okai
• A Föld legmelegebb pontja
• Energiaültetvény
• Párolgó tavak hazánkban

A CO2 koncentráció emelkedése a 19. században kezdődött el. 

GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS OKAI. Az eddigi egymásnak ellentmondó információk után végre hivatalosan is bizonyítottá vált, hogy két tényező játszik közre a Föld éghajlatváltozásában. Az egyik egy csillagászati jelenség, a bolygónk pályájának kismértékű változása, a másik pedig a levegőben található szén-dioxid koncentráció. Jeremy Shakun, a Harvard Egyetem Földtudományi Intézetének munkatársa és csapata nyolcvan, a Föld különböző részeiből származó geológiai mintát (tengeri üledéket és jégmagot) vizsgált meg, hogy rekonstruálhassák a legutóbbi jégkorszak végének megfelelő éghajlati állapotokat. Kutatásaik szerint a Föld Nap körüli pályájának változása idézte elő az Észak-Amerikát és Európát borító jégtakaró egy részének olvadását. Ennek következtében több millió liter édesvíz került az Atlanti-óceán északi területeibe, amely az egész bolygón megzavarta a hőt újraosztó óceáni áramlatokat. A hőmérsékletemelkedés először a déli féltekén következett be, amely az Antarktisz olvadását eredményezte. Az itteni jégmezők csökkenése az óceánban és a jégbuborékokban rekedt CO2-t a levegőbe bocsátotta, amely elindította és felgyorsította a Föld általános felmelegedését. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a szén-dioxid az igazi felelős a klímaváltozásban. Korábbi kiemelt témánkban már foglalkoztunk a középkori éghajlatváltozással, amit a kutatók a Föld pályájának módosulásához kötnek. A cikkben mellékelt diagramok tanúsága szerint a középkorban az átlaghőmérséklet a mainál is magasabb volt, azonban a levegő CO2-koncentrációja az 1900-as évektől kezdett el emelkedni rohamosan. Ha a szén-dioxid felgyorsítja a felmelegedést, akkor hamarosan elérjük a középkori hőmérsékletet és valószínűleg meg is haladjuk majd…

A Lut-sivatag Irán délkeleti részén található.

A FÖLD LEGMELEGEBB PONTJA. Ha már felmelegedés, éppen a hetekben derült ki az is, hogy hol található a Föld legmelegebb pontja. A Meteorológiai Világszervezet közlése szerint a felszínen mért legmagasabb hőmérséklet 58 Celsius-fok volt, amelyet még 1922. szeptember 13-án Líbiában, az El Aziz meteorológiai állomáson jegyeztek fel. Előtte a kaliforniai Halál-völgy volt a világ legforróbb területe, ahol 1913-ban, 56,7 Celsius-fokot mértek. Ezeket az adatokat mérőállomásokon állapították meg, így ahol nem voltak kitelepítve, onnan nem volt információ a hőmérsékleti viszonyokról. A technika fejlődésének köszönhetően műholddal készített infravörös képek alapján is kimutathatók egyes térségek hőmérsékleti adatai, ami alapján ezek a helyek szinte langyosnak nevezhetők a Földön. A hét évig folytatott globális vizsgálatok során öt alkalommal (2004, 2005, 2006, 2007 és 2009-ben) a Lut-sivatagban mérték a legnagyobb meleget, így az iráni terület nevezhető a bolygónk legforróbb régiójának. Az itteni 70,7 Celsius-fokos rekord minden képzeletet felülmúl.

Hazánkban Tiszafüreden telepítettek
energiaültetvényt április elején.

ENERGIAÜLTETVÉNY. Az International Paper Kwidzyn papírgyár és a Green Wood Resources Poland vállalat együttműködésének köszönhetően Lengyelország észak-keleti részében, a lengyel Tengermelléken valósítják meg Európa egyik legnagyobb energiaültetvényét. A tervezett 25 ezer hektáros ültetvényen hibrid nyárfák telepítését kezdték el, amelyből 3-4 év elteltével már biomasszát, 8-9 év elteltével pedig cellulózt állítanak majd elő. A beruházók véleménye szerint a növény ideális nyersanyag a természetkímélő üzemanyag előállításához, valamint a földek minőségét is javítja. A fákat tehát kapcsolt villamos- és hőenergia-termeléshez (kogeneráció), valamint papírgyártáshoz is fel tudják majd használni. Az International Paper vállalatról érdemes tudni, hogy a világ 24 országában üzemeltet papírgyárakat és közel 70 ezer embert foglalkoztat.

A Balatonon több vitorlásversenyt rendeznek egy év alatt.

PÁROLGÓ TAVAK HAZÁNKBAN. Április közepén kezdődött meg a dunántúli tavak vízutánpótlása, mivel a Velencei-tó és a Balaton vízszintje sem éri el a kívánt szintet. A vízszintcsökkenés azzal magyarázható, hogy tavaly folyamatosan csökkent a tavak vízmennyisége, illetve az első negyedévben a csapadék mennyisége is elmaradt a sokéves, 100 milliméteres átlagtól. A Velencei-tavon a vízmagasság április elején 134 centiméteres volt, ami a kelleténél 6 cm-rel alacsonyabb szint. A vízpótlást a Császár-patakon keresztül végzik. De a Balatonon sem jobb a helyzet, ahol 12 hónap átlagában szintén jelentősen magasabb volt a párolgás mértéke a lehullott csapadék mennyiségénél. Itt a 85 centiméteres szabályozási értéknél három centiméterrel alacsonyabb vízszintet mértek a hónap elején.

Felhasznált források:

• http://hvg.hu/Tudomany/20120412_balaton_velencei_to
• http://hvg.hu/Tudomany/20120415_energiaultetveny_lengyel
• http://index.hu/tudomany/2012/04/12/iranban_van_a_fold_legforrobb_pontja/
• http://index.hu/tudomany/klima/2012/04/05/a_szen-dioxid_a_felelos_az_utolso_jegkorszak_vegeert/

Képek forrásai:

• http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/IceAgeEarth.jpg/300px-IceAgeEarth.jpg
• http://www.aquadocinter.hu/themes/Vandorgyules/pages/3szekcio/hajdu_elemei/image002.jpg
• http://www.meteoline.hu/upload/images/cikk2012/1331642964_Lut-Desert-Iran.jpg
• http://www.tisztajovo.hu/media/2012/04/energiaf%C5%B1-285x200.jpg
• http://media.vendegvaro.hu/10/10888/21400.jpg