Amit a veszélyes hulladékról tudni kell

Egy 19. század végi ásatás során találták meg az
ókori egyiptomiak szemétlerakóját Kairótól 160 km-re.

A Földön mondhatni a civilizált ember megjelenése óta léteznek a hulladékok, amelyek többségében lebomlottak egy idő elteltével. Vannak arra is bizonyítékok, hogy évezredekkel ezelőtt élő őseink is égették a szemetet, vagyis amit nem tudtak már felhasználni. Ezek a hasznavehetetlen tárgyak azonban olyan anyagokból álltak, amelyeket a természet "szolgáltatott" nekik, így a lassú bomlási folyamat következtében nem szennyezték nagymértékben a környezetet. A szemét összetétele és szerkezete az ipari és a technikai forradalom után drasztikusan átalakult, hiszen teljesen új, részben mérgező anyagokat kezdtek el tartalmazni. Ezek akár évszázadok alatt sem képesek lebomlani, így nemcsak a környezetre, hanem az emberekre is veszélyt jelentenek. A 20. század második felében tehát megjelent a „veszélyes hulladék” fogalma. Sok mindent lehetne írni a veszélyes anyagokról, de e heti kiemelt témánk keretében ezek definíciójával és kockázati tényezőivel foglalkozunk.

Többféle veszélyes hulladék létezik.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos fogalmakat Magyarországon a 2000. évi XLIII. törvény határozta meg, amely szerint "hulladéknak tekinthetünk minden olyan tárgyat vagy anyagot, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles" (a teljes definíciót a törvény 1. számú melléklete tartalmazza, amelyet terjedelmi korlátok miatt nem tudunk e cikkben közölni, de online elolvasható). A jogszabály szerint veszélyes hulladéknak minősül „a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék”. A törvény által bevezetett H betűvel és egy sorszámmal jelölik a termékeken ezeket az anyagokat, amelyek a következők:

A veszélyes hulladékok jelölései.

• H1 - robbanó
• H2 - oxidáló
• H3-A - tűzveszélyes
• H3-B - kevésbé tűzveszélyes
• H4 - irritáló vagy izgató
• H5 - ártalmas
• H6 - mérgező
• H7 - rákkeltő (karcinogén)
• H8 - maró (korrozív)
• H9 - fertőző
• H10 - reprodukciót és az utódok fejlődését károsító (teratogén)
• H11 - genetikai károsodást okozó (mutagén)
• H12 – „anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek” 
• H13 – „anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást követően valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék”
• H14 – környezetre veszélyes anyagok és készítmények

A szeméttelepen sok veszélyes hulladék lehet, amelyek
később gondokat okozhatnak.

De miért is jelentenek veszélyt a környezetre és az emberekre? A robbanékony anyagok olyan szerkezetűek, amelyek nagyon könnyen lebomlanak, de kapcsolatba léphetnek a környezetükben lévő anyagokkal. Ez legtöbb esetben robbanáshoz vezethet, de emellett néha még mérges gázok is képződhetnek belőle. A környezetünkben található robbanékony anyagokra példa a pikrinsav (régebben fizikai és kémiai kísérleteknél használták), a forrasztó anyag (kalciumkarbid) és néhány rágcsálóirtó (cink-foszfid). A tűzveszélyes anyagok könnyen égni kezdenek, ha bizonyos hőmérsékleten szikrával vagy tűzzel érintkeznek. Ilyen termék például a körömlakklemosó, a festékoldó vagy a hajlakk. Az oxidáló anyagok és készítmények is hasonló veszélyeket rejtenek magukban, hiszen más gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba léphetnek. Ide tartozik például a hidrogénperoxid vagy a hypo is.

Az illegális szemétlerakóknál az állatok szervezetébe
is bekerülhetnek mérgező anyagok.

Az irritáló anyagok a bőrrel vagy a nyálkahártyával érintkezve gyulladást okozhatnak, allergiás reakciókat válthatnak ki. A maró hatású hulladékok savasak vagy lúgosak, amelyek az élő szöveteket károsíthatják, és kémiai változásokat idézhetnek elő. Ilyen készítménynek számítanak például a tűzhelytisztítók, a vízkőoldók és a sósav is. A mérgező anyagok pedig azonnali és/vagy hosszú távú egészségkárosodást, sérülést, betegséget vagy halált okozhatnak az embernek és az élővilág többi tagjának. De előfordulhat az is, hogy a táplálékláncba (akár az emberi élelmiszerekbe) bejutva súlyos pusztítást végezhetnek egy egész életközösségben. Az otthonokban fellelhető festékoldók, rovarirtók és fakonzerváló anyagok mind ebbe a kategóriába tartoznak.

A karcinogén anyagok veszélye abban rejlik, hogy a szervezetbe bejutva daganatot okoznak, vagy annak előfordulásának gyakoriságát megnövelik. A fertőző anyagok pedig olyan életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazzák, amelyek betegséget okozhatnak az emberben vagy más élőlényben. A mutagén anyagok a szervezetbe kerülve a genetikai károsodások gyakoriságát növelik meg

Az elhasznált elemeket
több helyen gyűjtik.

Fontosnak tartom megemlíteni az egyik leggyakoribb veszélyes hulladéknak számító szárazelemet, amelyet elég sok helyen gyűjtik elkülönítve, illetve az árusítás helyén is visszaveszik. Ezekre különösen oda kell figyelni a bennük lévő anyagok (például ólom, higany) és kis űrtartalmuk miatt. Kevesen gondolnák, de például a legkisebb gombelem nehézfémtartalma egy kilogramm komposztot is képes általános használatra alkalmatlanná tenni! Érdemes tehát újratölthető nikkel-kadmium elemeket használni, mivel ezek kevésbé károsítják a környezetet. (A másik gyakori veszélyes anyagról, az olajról az eheti számunk „ELTE EKSZ hírei” rovat keretében foglalkozunk).

A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályait a 98/2001. (VI. 15.) kormányrendelet szabályozza, amely figyelemmel van az egyes jogszabályokban korábban megállapított részletes rendelkezésekre. Ebben elsősorban az általános érvényű feltételek, a korlátozások és a tilalmak találhatók meg a veszélyes anyagokra nézve, de kiemelt figyelmet kapott a keverés és a hígítás kérdése is. A tervek szerint 2013. január 1-től lép majd életbe az új hulladékgazdálkodási törvény, amely nemcsak a veszélyes, hanem a szelektív hulladékokkal kapcsolatban is tartalmaz előírásokat (mivel egyelőre még csak tervezetről van szó, részletesebben majd a végleges változatról fogunk hírt közölni a hetilapban). 

A lomtalanítás alkalmával érdemes megszabadulni az elektronikus
szerkezetektől, hiszen ilyenkor is biztos jó helyre kerül.

Az általunk termelt hulladékok kezelésére tehát különösen oda kell figyelnünk, leginkább pedig a veszélyesekre. Az emberiség számára ez sok gondot okozhat, amire én egy 1979-ben történt váci esetet szeretnék felhozni példaként. Az egyik gyógyszergyár a telephelyén tárolta szakszerűtlenül a fel nem használt, káros anyagokat, amelyek 3 év alatt a talajvízbe, onnan pedig az ivóvízbe kerültek. Az elszennyezett ivóvíz tömeges megbetegedést okozott a lakosság köreiben. Egy embernek lényegesen kisebb a veszélyes hulladék használata, mint egy vállalatnak, azonban ha sok halmozódik fel egy szeméttelepen, bekövetkezhetnek hasonló esetek. A termékek hátoldalán, címkéjén általában feltüntetik a kockázatokat, de járjunk utána, hogyan tudnánk környezettudatosan elhelyezni őket. Például az elektromos/elektronikus hulladékokat, a fénycsöveket, az akkumulátorokat vagy a gyógyszereket általában átveszik az árusítás helyén. Az ELTE EKSZ csapata is sokat foglalkozik a veszélyes hulladékok kezelésével, így ennek köszönhetően már több ELTE kollégiumban (például Vezér úti Kollégium, Ajtósi Dürer sori Kollégium) lehetőség nyílik ezek gyűjtésére, valamint egy 2011-ben készített, díjnyertes kisfilmmel is igyekezett felhívni a problémára az egyetemisták figyelmét.

Felhasznált források:

• Faragó Klára, Vári Anna, Vecsenyi János: Csak ne az én kertembe! (Konfliktus a dorogi veszélyeshulladék-égető körül). Budapest, Magyar Közvéleménykutató Intézet, 1990.
• http://www.xn--veszlyeshulladek-eqb.hu/
• http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/veszhull_kezelese.html
• http://www.hulladek-suli.hu/htan/veszely.htm
• http://www.hulladek-suli.hu/feladat/fvesz16.htm
• http://www.humusz.hu/hirek/kulso-hirek/elkeszult-az-uj-hulladekgazdalkodasi-torveny-tervezete/9891
• http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100098.KOR
• http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000043.TV

Képek jegyzéke:

• http://files.blogter.hu/user_files/42558/egyeb_cikkekhez/ox1.jpg
• http://bin.sulinet.hu/ikep/2007/12/adm.kep.m15013104157000.kep1.jpg
• http://www.konteneres.com/veszelyes-hulladek-szallitas/veszelyeshulladek.jpg
• http://www.tripmunks.net/wp-content/uploads/2010/11/IMG_0715.jpg
• http://ingatlan.net/magazin/wp-content/uploads/2010/02/hulladek.jpg
• http://www.brokernet-group.com/upload/5000199/gyujto.jpg