A nagyvilág zöld hírei - 16. hét

• Elevenszülő tyúk
• Kihalás szélén
• Három nemiszerve van a kenguruknak
• Békapusztulás

A csirkék 21 nap elteltével
bújnak ki a tojásból.

ELEVENSZÜLŐ TYÚK: Teljesen szokatlan módon, elevenen szülte meg utódját egy srí lanka-i tyúk az elmúlt héten. Az állat testében ottmaradt egy megtermékenyített tojás, amelyben a csirke kifejlődött, majd 21 nap elteltével kikelt. A csibe teljesen egészséges, a tyúk viszont a szülés következtében szerzett belső sérülések miatt elpusztult. A gerinces állatok közül a madarak az egyetlen olyan csoport, ahol a szakemberek tudomása szerint az elevenszülés semmilyen formában nem létezik. Feltételezhetően a srí lanka-i tyúk esete valamilyen mutáció következménye lehetett. A hír kapcsán, több helyen felvetődött a nagy filozófiai kérdés: „a tyúk volt előbb, vagy a tojás?” Erre egyébként brit kutatók már két évvel ezelőtt megtalálták a választ, amelyet a tojás kemény héjának kialakulásáért felelős, ovocledidin-17 nevű fehérje vizsgálatával bizonyítottak be. Az elméletük szerint a tyúk volt előbb, mivel az ovocledidin-17 csak a tyúk szervezetén belül termelődik, így a baromfinak előbb kellett lennie, mint a tojásnak.

A rücskösfarkú disznódelfin kizárólag édesvizekben él.

KIHALÁS SZÉLÉN: Egy újabb állatfaj került a kihalás szélére, mivel a közelmúltban szokatlanul sok példány pusztult el belőle. A rücskösfarkú disznódelfin csak a kínai Jangce folyóban és annak két holtágában, a Pojangi-tóban és a Tungting-tóban honos. A szakértők becslése szerint a jelenlegi pusztulási arány mellett, akár már 15 éven belül kihalhat ez az édesvízi delfinalfaj. A kimúlt állatokon végzett első vizsgálatok szerint a legtöbb példány éhen pusztult. A táplálékhiányt az időjárás kiszámíthatatlansága következtében csökkenő vízszint okozta, de a helyzetet bonyolíthatja, hogy emiatt az állatok a tavak átmenetileg kiszáradó öbleiben rekedhetnek. Emellett a hajózás, a homokkitermelés, az illegális halászat, a hirtelen klímaváltozás vagy a vízszennyezés (a kínai vizek problémáiról már két korábbi lapszámunkban is írtunk) is közrejátszhatott a nagyarányú pusztulásban. 

A kenguruk Délnyugat-Ausztráliában és Tasmaniában élnek.

HÁROM NEMISZERVE VAN A KENGURUKNAK: Eddig még senki sem sejthette, hogy milyen különleges tulajdonsággal vannak megáldva a kenguruk. A brit dokumentumfilm-sorozat, az Inside Nature's Giants rendszeresen foglalkozik a nagy testű élőlények testfelépítésével, ahol már számos állatot boncoltak fel a kutatók az élőlények szervezetének megismerése céljából. A legutóbbi alkalommal kerültek sorra a kenguruk, ahol a nőstény állatok boncolása során fedezték fel, hogy három vaginával rendelkeznek. A két oldalsó vagina a spermákat szállítja el a kettős felépítésű méhbe, míg az újszülött állat a harmadikon keresztül hagyja el az anya testét. A kenguruk érdekessége, hogy a húgyvezetékek – amelyek a vizeletet szállítják – keresztülhaladnak az anyaállatok reprodukciós rendszerén, amely a többi emlősre és az emberre sem jellemző. A bonyolult szaporító szervrendszer azt is lehetővé teszi, hogy egy nőstény példány örökké vemhes legyen. A dolog érdekessége, hogy ez a testfelépítés az összes erszényes állatra jellemző, így a vombatokra, a koalákra és a tasmán ördögökre is. Érdemes megjegyezni, hogy számos hím erszényesnek kétágú pénisze van.

A képen egy mocsári béka látható.

BÉKAPUSZTULÁS: A Bükki Nemzeti Park közlése szerint a barna varangyok és más békák 75-80 százaléka is elpusztulhatott a januári és a februári hideg következtében a Mátrában. Annak ellenére, hogy az elmúlt esztendőkhöz képest néhány hetes késéssel ébredt a természet, a békáknak már rég el kellett volna indulniuk a szaporodó helyükre, azonban nagyszámú békavonulást idén még nem tapasztaltak a szakemberek. Feltételezésük szerint a békák nem ásták elég mélyre magukat az enyhe ősz során, ezért elpusztultak a hideg télben. A Nemzeti Park munkatársai és több önkéntes megerősített figyelőszolgálatot fog teljesíteni a napokban, hogy a megmaradt békaállományt megmenthessék. A békák jelentős részét egyébként eddig is menteni kellett a vermelő helyükről a szaporodó helyükre történő vándorlásuk alatt, hiszen az állatok vonulási útvonala forgalmas közutakat keresztezett. (Hasonló megmozduláson vett részt az ELTE EKSZ önkéntes csapata márciusban, a Garancsi-tónál). A végleges megoldást az úttest alatt átvezető békaátjárók építése jelentené, amelyhez hasonlót az elmúlt évben Bogácsnál adtak át.

Felhasznált források:

• http://index.hu/tudomany/2012/04/17/tomeges_bekapusztulas_a_matraban/
• http://index.hu/tudomany/2012/04/19/harom_vaginaja_van_a_kenguruknak/
• http://index.hu/tudomany/2012/04/19/kihalas_fenyegeti_rucskosfarku_disznodelfint/
• http://index.hu/tudomany/2012/04/19/eleven_csirket_tojt_egy_tyuk/

Képek jegyzéke:

• http://www.tananyag.almasi.hu/krez/a_hazkoruli_allatok/hazban/tyuk/tyuk.jpg
• http://www.hir24.hu/Root/Shared/Pictures/2012/04/20/Rucskosfarku-disznodelfin(430x286).png
• http://www.kepeslap.com/images/5885/kenguru.JPG
• http://www.tananyag.almasi.hu/krez/a_vizpart/hal_beka_hullo/mocsari_beka/mocsaribeka.jpg
• http://www.szon.hu/2012/04/tyuk.jpg