A nagyvilág zöld hírei - 11.hét

• A legnagyobb természeti övezet
• Már csak 55 maui delfin maradt a Földön
• Sótűrő búza
• Békák New Yorkban

Pro és kontra - dohányfüstmentes törvény a gyakorlatban

Korábban már beszámoltunk a nemdohányzók védelmében 2012. január 1-től életbe lépett jogszabályról, amely többek közt a szórakozóhelyeken és a kocsmákban is megtiltotta a cigarettázást. Egyik csoporttársammal úgy határoztunk, hogy tartunk egy szemlét: hogyan zajlik a törvény megvalósítása, illetve milyen előnyei és hátrányai vannak az új határozatnak. Ennek érdekében egy nikotinfüggő dohányos és egy, a cigarettázást rendkívül gyűlölő személy bőrébe bújtunk. A következőkben a budapesti éjszakák tapasztalatait igyekeztük összegezni és összehasonlítani más európai országokkal, amelyek reméljük, tanulságosak lesznek az olvasók számára. Ezúton is köszönöm a segítséget H.Zs. szerzőtársamnak!

ELTE EKSZ hírei - 10.hét

• Rendezvények a közeljövőben
• Adó 1% a fenntarthatóságért

A nagyvilág zöld hírei - 10.hét

• Kétszínű alma
• Pusztító gombafertőzés tizedeli a banánfákat
• Pókinvázió
• Oxigén a Szaturnusz egyik holdján

Lángoló és szikrázó virágok: megdöbbentő fajok a növényvilágból

A világ tele van különleges növényfajokkal, amelyek szerkezeti felépítése vagy egyéb tulajdonságaik alapján eltérnek az átlagos típusoktól. A legtöbb közönséges növény azonos felépítésű: gyökérből, szárból és levélből áll, amelyhez néha virág, gumó vagy gyöktörzs is tartozik. Vannak azonban olyan fajok, amelyek esetében egyes alkotóelemek – gyökér vagy levél – hiányoznak. Őket nevezi a szakirodalom parazitáknak. Ezeken kívül egyéb érdekességeket is kínál a növényvilág, hiszen vannak feltámadó páfrányok, tűzveszélyes virágok és érintésre érzékeny növények is. A későbbiekben néhány különc növényfaj bemutatására kerül majd sor.

ELTE EKSZ hírei - 9.hét

• II. Eötvös Emléktúra
• Békamentés

A nagyvilág zöld hírei - 9.hét

• Magyar fa lett az Év Fája Európában
• Pingvinóriások éltek Új-Zélandon
• Ötezer éves sások az Alpokban
• Havazás a sivatagban - újabb érdekes eredmények a középkori éghajlatváltozásról
• Újabb vízproblémák - városok süllyednek Kínában

Misztikumok februárban: 29, 30 vagy 31 napos?

A Föld Nap körüli keringési ideje határozza meg az évek hosszát, ami pontosan 365 nap, 5 óra, 49 perc és 16 másodperc alatt következik be. Ennek a plusz időnek köszönhetően kerül be 4 évente a naptárba egy újabb nap február végére. De mivel ez 6 órával számol, így nem egészen pontos, ezért 100 évente nincs a naptárakban február 29-e (például nem volt 1700-ban, 1800-ban), azonban a 400-zal osztható években a korrigálás miatt létezik ez a dátum (ezért volt például 1600-ban és 2000-ben is). A lényeg, hogy jól meg van csavarva az egész történet, de a naptárreformoknak köszönhetően ma már pontosan vezetjük a napokat. Ez azonban nem volt mindig így, ugyanis más számítások alapján valamikor létezett február 30, és egyes legendák szerint február 31-e is.

ELTE EKSZ hírei - 8.hét

• 5 darab 5-ös
• Komposztmester tanfolyam
• Házi manufaktúra egy kollégiumban

A nagyvilág zöld hírei - 8.hét

• Tóra épített naperőmű
• Drasztikusan csökkent a sarkvidéki jégtakaró
• Feltámasztottak egy 31.000 éves virágot