Szent állatok és üldözöttek: a macskák rövid történelme

A házmacskáknak manapság több faja létezik.

A szakirodalom a „macska” megjelölést a macskafélék (Felidae) családjának minden tagjára szokta alkalmazni. Ez elsősorban azért van, mert a házimacskák elég közeli rokonságban vannak a nagyobb fajokkal: az oroszlánnal, a tigrissel, a párduccal vagy a hiúzzal. Sokak véleménye szerint nem is alkot külön fajt a házimacska, hanem az afrikai és az európai kontinensen élő vadfajok egyikének az alfaja. Mindenesetre manapság nagyon sokan választják a macskákat házi kedvencüknek, így a kutyák mellett az egyik legelterjedtebb háziállatnak számítanak. Ez azonban nem mindig volt így, hiszen a történelem során voltak időszakok, amikor szentként tekintettek rájuk, valamikor pedig üldözték őket. Az alábbi cikkünkben a macskák háziasításáról és a „történelmükről” lesz szó.

ELTE EKSZ hírei 17.hét

• Föld Napja Tatán
• Napenergiás aszaló
• Lombkomposztálás

A nagyvilág zöld hírei - 17. hét

• Az európai bölények megmentése
• A galambok tájékozódása
• Valóságshow madár módra
• Fehér kardszárnyú delfin

Amit a veszélyes hulladékról tudni kell

Egy 19. század végi ásatás során találták meg az
ókori egyiptomiak szemétlerakóját Kairótól 160 km-re.

A Földön mondhatni a civilizált ember megjelenése óta léteznek a hulladékok, amelyek többségében lebomlottak egy idő elteltével. Vannak arra is bizonyítékok, hogy évezredekkel ezelőtt élő őseink is égették a szemetet, vagyis amit nem tudtak már felhasználni. Ezek a hasznavehetetlen tárgyak azonban olyan anyagokból álltak, amelyeket a természet "szolgáltatott" nekik, így a lassú bomlási folyamat következtében nem szennyezték nagymértékben a környezetet. A szemét összetétele és szerkezete az ipari és a technikai forradalom után drasztikusan átalakult, hiszen teljesen új, részben mérgező anyagokat kezdtek el tartalmazni. Ezek akár évszázadok alatt sem képesek lebomlani, így nemcsak a környezetre, hanem az emberekre is veszélyt jelentenek. A 20. század második felében tehát megjelent a „veszélyes hulladék” fogalma. Sok mindent lehetne írni a veszélyes anyagokról, de e heti kiemelt témánk keretében ezek definíciójával és kockázati tényezőivel foglalkozunk.

ELTE EKSZ hírei 16.hét

• Kertrendezés
• XV. Mozdulj Soroksár!
• Ha a szelektív beszélni tudna
• Átalakult honlap
• Fontos információk a LEN-nel kapcsolatban

A nagyvilág zöld hírei - 16. hét

• Elevenszülő tyúk
• Kihalás szélén
• Három nemiszerve van a kenguruknak
• Békapusztulás

Természeti táj és környezetvédelem a két világháború közötti Magyarországon

A Lánchíd az 1920-as években.

A „környezetvédelem” szó a címben kicsit megtévesztő, mivel a tudatos környezetvédelem, mint intézményesült társadalmi tevékenység, Magyarországon csak az 1970-es években jelent meg. De még a fejlettebb országokban is csak az 1950-es évek végén kezdtek kibontakozni a zöld folyamatok, amelyeket már az emberek mindennapjait közvetlenül érintő környezeti károsítások hívtak életre. Ez leginkább a hirtelen bekövetkezett népességnövekedéshez, a gazdasági teljesítmények emelkedéséhez, az ipari és technikai forradalomhoz, valamint az urbanizáció káros hatásaihoz köthető. Ennek ellenére a környezetvédelemnek már 1918 és 1939 között is voltak kezdetleges megnyilvánulásai, amelyek az első világháború következményeire - a Monarchia felbomlására és a trianoni szerződés által kijelölt új államhatárok környezeti hatásaira - voltak visszavezethetők.

ELTE EKSZ hírei 14-15.hét

• Madárvándorlás

A nagyvilág zöld hírei - 14-15. hét

• A globális felmelegedés okai
• A Föld legmelegebb pontja
• Energiaültetvény
• Párolgó tavak hazánkban

Ausztria nemzeti parkjai

Elég sok tájképet nézegettem az elmúlt időben, és teljesen beleszerettem a nemzeti parkokba. A természetesség, a zöld növényzet, a tiszta víz, a friss levegő - ezek mind olyan dolgok, amelyek a városi életemből nagyon hiányoznak. Magyarország védett területeivel remélhetőleg elég sokan tisztában vannak, ezért úgy gondoltam, hogy utánajárok az egyik szomszédos országénak. A választásom Ausztriára esett, így ha esetleg valaki arra járna, ajánlom figyelmébe az osztrákok alábbi természeti csodáit.

ELTE EKSZ hírei - 13.hét

Sötétségbe borultak a közterületek is.

• A sötétség órája
• Szelektívgyűjtés az ELTE TÓK-on.

A nagyvilág zöld hírei - 13.hét

• Olajkatasztrófa két év távlatában
• Pandák népszámlálása
• Fogyhatunk a csokoládétól?
• Harcsafogási tilalom

Az eltűnt halak nyomában: környezetvédelmi propaganda a Táncoló talpak című animációs rajzfilmben

Az utóbbi években a filmek iránti érdeklődésem csökkent, ami annak tudható be, hogy nagyon nehéz jót találni belőlük. Lehetne sorolni a problémáimat, de nálam elsősorban az kerül be a nézhető mozifilmek kategóriájába, amelynek van valami mondanivalója a nagyközönség számára. Értékrendszerem alapján egy filmnek nemcsak a szórakoztatást kellene szolgálnia, hanem az ismeretterjesztést, az oktatást és a művelést is, hiszen könnyedebb módszerrel közvetíthet értékeket és információkat a társadalom számára. Ez különösen fontos a rajzfilmek esetében, mivel a gyerekek fogékonyabbak új eszmék befogadására. A múltkor elcsíptem a TV-ben a Táncoló talpak című, 2006-os animációs rajzfilmet, amelynek nemrég jelent meg a folytatása. Ekkor jutott eszembe, ennek szintén van üzenete: méghozzá egy környezetvédelmi témájú is. Így nem volt kétséges, hogy előbb-utóbb bekerül a kiemelt témák rovatába.

ELTE EKSZ hírei - 12.hét

• Kerttakarítás
• Túl a 600-on
• Pályázatíró tanfolyam

A nagyvilág zöld hírei - 12.hét

• Hőmérsékletváltozás a 21. században
• Durvuló fókavadászat Kanadában
• Vastagodik az ózonréteg
• Erdőirtás pillanatok alatt
• Valóságshow madarakkal

Nagyvárosi madárvédelem

Az ELTE EKSZ tevékenysége a környezetvédelem és a fenntarthatóság több területére terjed ki, ezek között az egyik alprogram a madárvédelem, amely az egyetemi intézmények kertjeinek madárbaráttá alakítását jelenti. Ez a városokban különösen fontos feladat, mivel a kisebb testű madarak számára problémákat okozhat a megfelelő minőségű és mennyiségű fészekalapanyag összegyűjtése és a táplálék beszerzése. Amíg a nagyobb madarak a fészkeiket a fákon, bokrokon könnyen elérhető ágakból készítik el, addig például a cinegék, a verebek vagy a pintyfélék rengeteg mohát, zuzmót, növényi szálat illetve madártollat használnak fel otthonuk megépítéséhez, ami egyáltalán nem egyszerű feladat. Ezeket az alapanyagokat csak hosszas keresgélés után tudják megtalálni, mialatt fokozottan kiszolgáltatottak a ragadozók számára és táplálkozni sem tudnak rendesen. Ezért gyakran mesterséges anyagokkal pótolják a hiányzó részeket, amelyek veszélyeket jelenthetnek a tollas állatok és utódaik számára.

ELTE EKSZ hírei - 11.hét

• Önkéntes nap a BTK-n
• Tikopia találkozó
• Videón a komposztmester tanfolyam!

A nagyvilág zöld hírei - 11.hét

• A legnagyobb természeti övezet
• Már csak 55 maui delfin maradt a Földön
• Sótűrő búza
• Békák New Yorkban

Pro és kontra - dohányfüstmentes törvény a gyakorlatban

Korábban már beszámoltunk a nemdohányzók védelmében 2012. január 1-től életbe lépett jogszabályról, amely többek közt a szórakozóhelyeken és a kocsmákban is megtiltotta a cigarettázást. Egyik csoporttársammal úgy határoztunk, hogy tartunk egy szemlét: hogyan zajlik a törvény megvalósítása, illetve milyen előnyei és hátrányai vannak az új határozatnak. Ennek érdekében egy nikotinfüggő dohányos és egy, a cigarettázást rendkívül gyűlölő személy bőrébe bújtunk. A következőkben a budapesti éjszakák tapasztalatait igyekeztük összegezni és összehasonlítani más európai országokkal, amelyek reméljük, tanulságosak lesznek az olvasók számára. Ezúton is köszönöm a segítséget H.Zs. szerzőtársamnak!

ELTE EKSZ hírei - 10.hét

• Rendezvények a közeljövőben
• Adó 1% a fenntarthatóságért